A Szputnyikról

A Szputnyik Hajózási Társaság 2008 januárjában alakult Bodó Viktor vezetésével, a magyarországi színházi struktúrán belül az úgynevezett független színházak közé tartozik.

Strukturálisan és gazdaságilag ez azt jelenti, hogy nem egy önkormányzat vagy az állam által fenntartott színházépületban dolgozunk. Támogatásunkat nem automatikusan kapjuk, hanem éves működésünkre és a produkciók létrehozására is külön pályázunk.

A nagyszínházi tapasztalatokat hasznosítva, újfajta színházi műhely fenntartásán dolgozunk, amely lehetőséget teremt magas minőségű, elmélyült munkafolyamat fenntartására. A szabad alkotófolyamatot, a kísérletezést, és a színházi formanyelvek kutatását és megújítását éppen olyan fontosnak tartjuk, mint azt, hogy klasszikus és kortárs műveket is színpadra állítsunk. Egyensúlyt keresünk a mobilitás megőrzése és a bázis-gondolkodás között.

Nagy hangsúlyt fektetünk belső képzésünkre, mely mozgástréningekből és az előadásokhoz kapcsolódó zenekari próbákból áll. A nyitás és a mobilitás jegyében társulatunk színházi neveléssel is elkezdett foglalkozni: a diákok számára készült, könnyen utaztatható, osztályterem-színházi előadásunkhoz drámapedagógiai foglalkozás is kapcsolódik a színészek részvételével.

Társulatunk életében különösen fontos szerepet töltenek be a külföldi koprodukciók, mára a Szputnyik olyan kétpólusú működési szisztémát dolgozott ki, mely egyedülálló országunkban: az évad során Magyarországon és külföldi színházakban egyaránt tartunk bemutatókat. Ezek a nemzetközi munkák jelentősen eltérnek az itthoniaktól, hiszen ezekben az esetekben Európa-szerte híres színházakban lépünk fel, egy-egy előadás létrehozásán negyven-ötven fős stáb dolgozik, színészeink idegen nyelven játszanak.

A Szputnyik 2012. májusa óta az Európai Színházak Uniójának (UTE) társult tagja: a tizenhat ország tizenyolc színházát tömörítő szervezetben tàrsulatunk képviseli Magyarországot, egyedüli független társulatként.

EDDIGI MUNKÁINK A MEGALAKULÁS ÓTA

HOLT LELKEK

műhelybemutató: 2008. március 10., bemutató: 2008. május 10.

rendező: Bodó Viktor

„Gyakran úgy tűnik, hogy jól összefogott improvizációt látunk, az sem kizárható, hogy a továbbiakban minden előadásban más-más helyzettel találkozunk majd, hiszen a megoldások sokfélesége a háttérben húzódó kimeríthetetlen ötletbázisról tesz tanúbizonyságot, amelyet mindvégig kifinomult humorral tálalnak.”

Laborczi Dóra (kultúra.hu)

SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

bemutató: 2008. július 25.

rendező: Bodó Viktor

„Bodó Viktor Szentivánéji álom-adaptációjában valóban bármi megtörténhetett, a popzenés, tenyeres-talpas szexualitástól a diktatorikus, kiábrándító szerelemig. Egyébként pont az volt itt a koncepció, hogy semmi nem volt koncepciózus, hiszen a darab meg a Nádasdy-fordítás önmagában is nagyon erős, rá lehet pakolni a rusztikus ornamentikát, elviszi a hátán a kísérletezéseket a szöveg meg a dramaturgia.”

Sisso (kultúra.hu)

BÉRHÁZTÖRTÉNETEK 0.1

bemutató: 2008. november 29.

rendező: Bodó Viktor

“Nagyon tudatos színészvezetés, a színészek példátlanul összehangolt, egyéni és egyedi megoldásokat sem mellőző játéka, a különlegesen kreatív zenei betétek a hozzájuk kapcsolódó, hasonlóan izgalmas - bár egyszerű ötletekből összeálló - látványa sok rétegű, tömör matériát hoz létre, mégis megőrzi könnyedségét a rendező, és számtalan helyzetkomikummal, geggel oldja fel a sokszor tragikus tartalmakat.”

Vida Virág (kultúra.hu)

VÁGÁNYBENÉZŐ

bemutató: 2008. október 22.

rendező: Göttinger Pál

„Az előadás nagy fegyverténye, hogy megmutatja a mindennapok testet-lelket őrlő monotóniájának abszurditását, amelyen minduntalan áttör a kisember – teljesen értelmetlen – lázadása. Az előadást elsősorban a színészi összmunka, a ki- és bejárások megkomponáltsága, a tárgyak, kellékek zörejeinek mitológiája és a zene pontos kidolgozottsága teszi emlékezetessé.”

Szekeres Szabolcs (Z’ArtKor)

REHAB – RENESZÁNSZ HABITUS

(Akku – Szputnyik közös produkció)

bemutató: 2009. február 20.

rendező: Bodó Viktor

„A kiállításszerű elrendezés szabad utat enged a nézőnek, a mozaikszerűen sorjázó jelenetek folyamatos mozgást, a figyelem változtatását igénylik. A Szputnyik legújabb produkciója leginkább egy hatalmas kísérlethez hasonlítható: egy olyan élő installáció, amely a társulatra egyébként sem jellemző, hagyományos értelemben vett színpadi történetmesélés helyett a jelen kaotikusságát oltja a körüljárandó témába.”

Kelemen Éva (kultúra.hu)

WORKSHOP: Teatro Due, Párma (2009. február 26 - március 3.)

PETER HANDKE: AZ ÓRA, AMIKOR SEMMIT SEM TUDUNK EGYMÁSRÓL

(Schauspielhaus Graz – Szputnyik közös produkció)

bemutató: 2009. május 15.

rendező: Bodó Viktor

„A Nestroy-díjas Bodó Viktor Handke szavak nélküli darabját kereken száz perces, feszes, varázslatos, elképesztő színpadi élettel tölti meg, egy olyan feszültségi ívvel, amely egy másodpercre sem lankad. A rendezés nem hagy kívánnivalót, csak tátott szájakat maga után.”

Werner Krause (KleineZeitung)

CARLO GOLDONI: TERECSKE

(Zsámbéki Színházi Bázis – Szputnyik közös produkció)

bemutató: 2009. július 21.

rendező: Kovács Dániel

„A keserű humorból a humor hat, a keserűség pedig vagy megédesedik, vagy elhal. Hiába folyik vér, az is csak éppoly mulatságos, mint a nyereg nélküli rozsdás bicikli a gazdagság jeleként vagy a romos lakókocsi, ahol a fényűzőnek vélt kettős lakodalmat ülik meg. A közeg és a modor beszippantja a nézőt, akit többnyire inkább Goldoni fel-felbukkanó eredeti motívumai lepnek meg, mintsem a beléjük itatott brutalitás, szenny, elaljasodás.”

Zappe László (Népszabadság)

TASNÁDI ISTVÁN: TRANSIT

(Schauspielhaus Köln – Szputnyik közös produkció)

bemutató 2009. október 1.

rendező: Bodó Viktor

„Nem valami világfájdalmas előadás az illúzióvesztésről, hanem egy kacagtatóan mulatságos pusztulás-revü. Az őrület villámló és szikrázó pillanatairól a Szputnyik Hajózási Társaság gondoskodik. A színházi eszközök alkalmazása, a tempó és időzítés terén a magyar színészek szinte ijesztően tökéletesek – anélkül, hogy ezáltal a játékuk laposabbnak hatna.”

Dina Netz (Die Kölner Theaterzeitung, AKT 7)

VINNAI-TURAI-RÓBERT-BODÓ: KOCKAVETŐ

bemutató: 2010. január 15.

rendező: Bodó Viktor

„Bodóék tetemes szellemi és fizikai energiát (értsd: edzésmennyiséget) fektetnek bele az „anyagba", és annyira személyessé esztergálják, hogy nemigen lehet lenyúlni. Hogy üresség helyett tartalmat kapunk, az a produkciónak köszönhető. A magas színvonalú játék válik tartalommá. Ritkán látni ilyen nehéz elemekből összecsiszolt könnyedséget, mozaikkockákból kirakott pontosságot, egyéni arcokból homogenizált közösséget. Fegyelem és elegancia ötvöződik.”

Koltai Tamás (Élet és Irodalom)

JOHN ARDEN: ÉLNEK, MINT A DISZNÓK

bemutató: 2010. április 10.

rendező: Göttinger Pál

“Arden igencsak érvényes ma is. „Ház, ház, kert" - utal a nyomasztó típuskörnyezetre az egyik szereplő. Az ülőszínházi produkció - Göttinger Pál rendezése és a tíz színész játéka - színvonalas. Tíz széken foglalnak helyet velünk szemben, keveset mozognak, a dialógokat nem egymásnak, hanem nekünk adresszálják, és egy-egy hatásos gesztussal, illetve effekttel jelzik az elkerülhetetlen akciókat.”

Koltai Tamás (Színház)

TÖRMELÉKEK

bemutató: 2010. szeptember 1.

rendezők: Bodó Viktor, Czukor Balázs, Dömötör András, Kárpáti István

„Szputnyikék nagy kiforgatók, szemtelenkedők és illúzióoszlatók, de mindenekelőtt játékosok, akiket realitás és látszat, valóság és álság, felszín és mély összefüggése érdekel, és érdeklődésük kielégítése céljából nem átallnak ironizálni, parodizálni, sőt abszurdizálni. ... Látszólag semmit sem vesznek komolyan, kivéve a színészetet mint szakmát, és ettől - az előadás mintaszerű fegyelmet és hasonló pontosságot sugall - az a semmi, amiről „szól", furcsamód valamivé, esztétikává, sőt filozófiává érlelődik.”

Koltai Tamás (Élet és Irodalom)

OSZTÁLYTALÁLKOZÓ (kisfilm)

forgatás szeptember 27. – október 3.

MIHAIL BULGAKOV: A MESTER ÉS MARGARITA

Schauspielhaus Graz — Szputnyik közös produkció

bemutató: 2010. december 12., Schauspielhaus Graz

rendező: Bodó Viktor

“Bodó Viktor azon kevés rendezők egyike, aki rendelkezik a tudással és messzelátással, hogy a legkörmönfontabb történetből is leszűrje annak leglényegét, lehetetlent vitt véghez: mindenestül egyedülálló színpadi adaptációjában, amelyet a grazi Színházban mutattak be, elnagyolt hangjaival sikít egy balsorstól, káosztól és őrülettől terhes világ.”

Werner Krause (Kleine Zeitung)

HÓKIRÁLYNŐ (Andersen nyomán)

bemutató: 2010. december 18.

rendező: Czukor Balázs

„Az Andersen által írtakból csak a bevezető mese marad meg a (gonosz manó helyett) ördög millió darabra széthulló torz tükréről - és megmarad a két főszereplő neve is: Kay és Gerda. A lassan kibontakozó történet azonban az eredeti mesének csak távoli, analóg változata: a két kis játszótárs helyett együtt felnőtt, barátokból szerelmesekké lett párról szól. Nagy gyerekek (vagy kicsi felnőttek) ők, akik nemigen tudják még, hogyan is kell egymáshoz közeledni.”

Sztrókay András (szinhaz.net)

ANTON P. CSEHOV: CSERESZNYÉSKERT I.

bemutató: 2011. február 12.

rendező: Bodó Viktor

"Tesztelés folyik vajon? Ki tesztel kit? Bodó Viktor Csehovot? A társulatát? A közönség reagálását? Önmagát, hogy mit kezd egy klasszikussal, az örökbecsű orosz szerzővel, aki soha nem kerül le a repertoárról? Bodó még nem meséli el Csehovot, de már nagyon tud valamit Csehovról. Tudja a felszínt, és tudja a mélyet - a szövegalattit. Nem hosszú, naturális csendekkel tudja, hanem felszín alatti villanásokkal, robbanásokkal, belső látomásokkal, szürreális pillanatokkal, David Lynch-i horrorisztikus feszültségekkel."

Koltai Tamás (Élet és Irodalom)

VINNAI ANDRÁS: A FÉRFI A 2-ES ASZTALNÁL

Schauspielhaus Köln — Szputnyik közös produkció

bemutató: 2011. április 29. Schauspielhaus Köln

rendező: Bodó Viktor

„Bodó Viktor filmrajongó, és minden tartózkodás nélkül merít is a filmtörténeti emlékezetből. Ez teszi lehetővé, hogy az ember mégis nevet, amikor a bejáratnál az emberek mindig újra elcsúsznak egy nem is létező banánhéjon. Mint Jacques Tati Playtime-jában, ahonnan a halandzsa is ered, itt is több dolog történik egyidejűleg a színpadon, így a nézőnek választania kell, hogy melyik figurát követi. Bodó a színészeket lassítva vagy épp gyorsítva játszatja, és ezzel azt mondja, hogy amit a film tud, azt a színház már régóta tudja, csak éppen élőben, minden technikai segédeszköz nélkül.”

Diana Netz (Deutschlandfunk Kultur Heute)

SZOPHOKÉSZ: ANTIGONÉ – tantermi színházi előadás középiskolásoknak

(MU Színház — Szputnyik közös produkció)

bemutató: 2011. április 20.

rendező: Gigor Attila

“Az előadás formailag tényleg remek, csak úgy pörögnek a jelenetek egymás után, rendre zenei betétek dobják fel a cselekményt, amely ötletből ötletbe tart, miközben nem felejti el, hogy végig arról szeretne beszélni, hogy szerinte milyenek a mostani közállapotok, milyen egy kompromisszumképtelen vezető, milyen az, amikor az alapvető tisztelet elveszik egy közegből, és mindez hogyan csapódik le a kisemberen.”

Zsedényi Balázs (7óra7.hu)

AGATHA CHRISTIE: HALOTT AZ ORIENT-EXPRESSZEN

Staatstheater Mainz — Theater Winterthur — Szputnyik közös produkció

bemutató: 2011. szeptember 22. (Winterthur), 2011. október 13. (Mainz)

rendező: Bodó Viktor

Bodó a rendezésében szuverén és öntudatos módon teljesen a színház klasszikus módszereire épít. A „vágásai”, amelyekkel gyorsan színt változtat, a peronról a hálókocsiba, az étkezőkocsiból a poggyászkocsiba, a díszletfalak egyszerű föl-le húzásából állnak; a flash-backek, amelyekben Hercule Poirot, akit itt Pfeffernek hívnak, a gyilkosságot kívánja rekonstruálni, ugyanannak a jelenetnek a variációira és ismétléseire alapulnak, és nem utolsósorban mind a 13 karakter teljesen individuálisan és részletekbe menő műgonddal van megrajzolva.

Christoph Schütte, Frankfurter Allgemeine Zeitung

TOM STOPPARD: ROSENCRANTZ ÉS GUILDENSTERN HALOTT

bemutató: 2011. október 22.

rendező: Gigor Attila

" Gigor ugyanúgy ki-bejár az élők és holtak világában, mint ahogy a labirintusszerű térben mozognak hősei. Ahogy a cím is bejelenti, két főhősünk halott; a többi szereplő pedig nem más, mint egy színdarab idézetei, maszkot viselő bábok. (...)Aki ebből a világból meg akar szökni - mert netán saját előre bejelentett halála elől, azaz szerepe elől menekül -, nyitogathatja ugyan az ajtókat, ugyanide fog visszatérni. A fikcióból ugyanis nincs kijárat."

Tompa Andrea, szinhaz.net

WILLIAM SHAKESPEARE: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

Schauspielhaus Graz — Szputnyik közös produkció

bemutató: 2012. januàr 14.

rendező: Bodó Viktor

"Mindent egybevetve, ez az este a színházhoz intézett csodálatos szerelmi vallomás. Puristáknak nem ajánlott."

Michaela Reichart (Krone Zeiung)

MAJDNEM

MU Színház-Szputnyik közös produkció

Bemutató: 2012. január 21.

Rendező: Czukor Balázs

"Miközben tudni, hogy a szputnyikos színészek mesterfokon űzik az instabil világ groteszk színpadi ábrázolását, Czukor ezúttal a valóság extremitását nem a káosz felől mutatja be, hanem a hétköznapiságot teszi nagyító alá. Az eredmény ettől még ugyanolyan (ön)ironikus."

Deres Kornélia, magyarnarancs.hu

BODÓ-RÓBERT: ANAMNESIS

Katona József Színház—Szputnyik közös produkció

bemutató: 2012. àprilis 27.

rendező: Bodó Viktor

"Bodó elemelt valóságot hoz létre a színpadon, amelynek vélhetően szinte minden egyes eleme valóságos, sőt ismerős, a halmozás által viszont egy összességében nyilvánvalóan nem létező nyomasztó és kiismerhetetlen álomvilágot látunk, amelyben nem annyira az egészségügy, hanem társadalmunk mindennapi frusztrációi vetítődnek ki."

Ugrai Istán, 7óra7

FRANZ FAFKA: AMERIKA

Schauspielhaus Graz-Szputnyik közös produkció

Bemutató: 2012. szeptember 28.

Rendező: Bodó Viktor

"Az Amerika néha már szinte revüszerű feldolgozása szokásosan gazdag a börleszk és a helyzetkomikum szempontjából. A gyors tempó és a gyakran forgó színpad sokféle osztású tereiben játszódó rövid jelenetek a színészektől rendkívüli precizitást igényelnek. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy legalább a rendszer egy részét, és ezzel együtt a stabilitás, támasz vagy nyugvópontra jutás minden illúzióját lebontsa. Így tűnnek el darabonként a díszlet részei, az előadás második részében bemasíroznak a díszítők, hogy elszállítsák őket."

Werner Krause, Kleine Zeitung

FESZTIVÁLOK

BÉRHÁZTÖRTÉNETEK

● Kortárs Drámafesztivál (2008)

● Pécsi Országos Színházi Találkozó (2009)

● Desiré Cenral Station Fesztivál, Szabadka (2009)

● KONTAKT Fesztivál, Torun (2010)

AZ ÓRA, AMIKOR SEMMIT SEM TUDTUNK EGYMÁSRÓL

● Teatro Due, Parma (2009)

● Theatertreffen, Berlin (2010)

● Budapesti Őszi Fesztivál (2010)

● NET Fesztivál, Moszkva (2010)