Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Testi hibák:

 Különös ismertetőjelek:

 Öröklött tulajdonságok:

Vallás: katolikus

 

Faj: zsidó (félig)

 

Nemzetiség: magyar

 

Legmagasabb iskolai végzettség: középiskola (az egyetemet még nem fejeztem még be)

 

Foglalkozás, munkahely: nyáron szakács, pohárszedő (Fellini kultúrbisztró)

 

Hozzáállás a munkahelyi hierarchiához: mindenhol vannak gyengébbek és erősebbek. Én szeretnék az erősek közé tartozni.

 

Családi állapot: szüleimmel élek. Van egy gyönyörű barátnőm, de a játék kedvéért, ha kell, bárkivel bármit csinálok.

 Közösségben elfoglalt hely: frakciótag

 

Klubok, sportok: úszás

 

Politikai kapcsolatok: nincsenek

 

A politikához való viszonyulás: tüntetésekre járok

 

Szórakozás, hobbi: zenélés, kocsmázás, filozofálás

 

Olvasási szokások: regények, újságcikkek interneten

 

Televíziózási szokások: hosszú napokat töltök televízió nézéssel. Kedvenc csatornám a filmmánia.

 

Mozi, színház: színházba gyakran járok, moziba nagyon ritkán

 

Személyes kapcsolatok: kiterjedt, három mély + celebekkel, négy alkoholistával stb.

 

Nemi élet: átlagban havi 3 dugás, három nap alatt

 

Erkölcsi elvek: ha erkölcsileg rendben vagyok, gyűlölöm az erkölcstelenséget, de bizonyos helyzetekben mindent megengedek magamnak. Volt már, hogy utcán meztelenkedtem.

 

Frusztrációk, nagy csalódások: ha jól érzem magam, magabiztos vagyok, de könnyen befrusztrálódom. Ha rosszul, akkor pedig nehezen leszek magabiztos és ez napokig is eltarthat.

 

Vérmérséklet: hirtelen haragú

 

Az élethez való hozzáállás: behódoló és militáns között ingadozik

 

Komplexusok: alapvetően babonás és komplexusos ember vagyok, de ez is attól függ, hogy milyen passzban vagyok.

 

Extrovertált, introvertált, ambivertált: extrovertált

 

Képességek, nyelvek, tehetségek: nyelveket nem tudok, de elmutogatok, és közben néhány szót használva elmagyarázok angolul bárkinek bármit. Tehetséges és értelmes ember vagyok, de különösebben semmihez nincs tehetségem, talán csak a zenéhez és eléggé hajlékony vagyok.

 

Kedvenc szín: zöld

Kedvenc állat (milyen állathoz hasonlít?): gyík

 

Fogantatás/Születés: egy baráti összejövetelen folyt el a magzatvíz, egy Svédországban élő barát vitte be anyukámat a kórházba (neki akkor már volt autója!)

 

Mit gondoltak a szülők a szexről: megkértek, hogy 16 éves koromig ne veszítsem el a szüzességem

 

Becenevek:

Mit tiltottak gyerekkorodban és mire kaptál engedélyt?
Hogy fáramászásnál kiálljak a faágak messzebbi részeire. Sok mindenre kaptam engedélyt.

 

Mit élsz meg durva provokációként?
A rasszizmust.

 

Milyen erkölcsi parancsot vagy előírást tekintesz magadra nézve kötelezőnek?
Hogy ne öljek, és hogy tiszteljem apámat és anyámat. Egyébként nem sokat.

 

Mi az a szülői minta, amit követni próbálsz?
Az, hogy csináltak sok gyereket.

 

Mi az a szülői minta, amitől próbálsz eltérni?
Az, hogy rendetlenek és nem törekszenek rá, hogy mi rendet tanuljunk.

 

Mi volt a legerősebb kísértés, ami életedben ért?
Nőkkel kapcsolatos.

 

Érezted-e valaha, hogy el vagy átkozva?
Nem.

 

Mit határoztál el az életeddel kapcsolatban, amikor még kicsi voltál?
Amit elhatároztam, azt nem tudtam betartani.

 

Hol vagy, amikor egyedül akarsz lenni?
Mászkálok a városban.

 

Hogy érezted magad kiskorodban?
Jól!

 

Van-e olyan emléked, hogy gyermekkorodban elhatároztad, hogy soha többé nem teszel meg valamit, vagy soha többé nem mutatsz ki egy bizonyos érzést?
Soha többé nem emelek kezet apámra.

 

Nyertes vagy, vagy vesztes?
Nyertes.

 

Mikor döntötted el?
Most.

 

Milyen embereket néztek le a szüleid?
A pökhendi alakokat.

 

Miféle embereket kedvelsz a legkevésbé?
Az idiótákat.

 

Milyen emberekre néztek fel a szüleid?
A jó szándékú őszinte emberekre.

 

Miféle embereket kedvelsz leginkább?
A gondolkodó embereket.

 

Hogyan reagált a mamád, amikor rosszul mentek a dolgok?
Sírt.

 

Hogyan reagált a papád, amikor rosszul mentek a dolgok?
Cigizett.

 

Miféle érzések zavarnak leginkább?
Ha nem tudok megoldani egy problémát. Ha valaki, akit szeretek egyszer csak idegesítő lesz.

 

Miféle érzéseket kedvelsz a legjobban?
Amikor a dolgok dinamikusan történnek. Mondjuk, ha zenélünk, és az jól megy, vagy táncol sok ember. A dugást jobban szeretem közben, mint a legvégét.

 

Mire vársz az életben? 
Arra, hogy jobb ember legyek.

 

Miért áldoznád fel szívesen a becsületedet, ha módod volna rá?
A családomért.

 

Mit szégyellsz a legszívesebben?/Melyik szégyenedre vagy a legbüszkébb?
Azt, ha hülyén viselkedem, és az emberek röhögnek. Arra vagyok legbüszkébb, amikor rendeztem egy előadást, és a wc-n ülve tartottam megbeszélést.

 

Jelent-e valamit a számodra, hogy fehér embernek születtél?
Alapvetően nem, de kicsit szégyellem, hogy olyan hülyén viselkedtek a fehér emberek a történelemben.

 

Szoktál Ázsiáról álmodni?
Nem.

 

Megváltoztatnád-e a nemed?
Próbaképp persze.

 

Mit gondolsz, a jövő század embere hasonlítani fog-e rád? Ha igen, miben?
Nem fog hasonlítani. Én egy régimódi ember vagyok.

 

Van-e küldetésed, és ha van, honnan?
Az a küldetésem, hogy a rasszisták véleményét megváltoztassam. És onnan ered, hogy nagyon jó családban születtem, ahol nem hallottam rasszista megnyilvánulást, és ahogy növök fel, egyre több ilyet kell hallanom.

 

A gátlástalanságom.

 

Mit vihetnél/vihettél volna túlzásba, amit elmulasztottál? Sajnálod-e?
Nem partidrogoztam, és nem jártam bulikba, ahol ilyeneket csináltak. Nem sajnálom.

 

El tudsz képzelni olyan katasztrófahelyzetet, amelyben jól éreznéd magad, ami felszabadítaná bizonyos képességeidet?
Árvízben igen. Szeretek úszni és szerintem nem is úszok rosszul.

 

Más emberré válnál-e, ha nem kellene dolgoznod? Jobbá? Vagy rosszabbá?
Rosszabbá. Lehet, hogy akkor nem lennék már.

 

Szívesen azonosítod a véleményed a közvéleménnyel?
Nem. Épp ellenkezőleg.

 

Mit teszel szívesebben: emlékezel vagy ábrándozol?
Nosztalgiázom.

 

Melyik előnyösebb a számodra?
Talán az ábrándozás hasznosabb volna.

 

Létezik-e a számodra feltétlen tekintély? Megkönnyíti ez az életed?
Nem létezik.

 

Van-e sorsod? Vagy csak életed? Esetlegesnek látod a dolgokat, amik veled történnek, vagy törvényszerűségeket fedezel – fedeztél – fel bennük?
Élet és szerencse van. Ha sorsom lenne, akkor nem lennék motivált.

 

Káros szenvedélyeidet, tévedéseidet szívesebben osztod meg másokkal, vagy inkább maradsz magadra velük?
Szívesebben osztom meg. Dohányzom, iszogatok (viszonylag sok estén), régen játékgépeztem. Szeretek jót enni, ami sok pénzkiadással is jár.

 

Szeretsz izgulni?
Nem.

 

Szeretsz rémüldözni?
Nem.

 

Szeretsz felháborodni?
Igen.

 

A különös, a furcsa, a szokatlan inkább vonz, vagy inkább taszít?
Inkább vonz.

 

Döntsd el, kinek akarsz a leginkább tetszeni?
A nőknek, barátaimnak.

 

Akarsz-e egyáltalán tetszeni valakinek, és ha igen, mekkora energiát fektetsz ebbe?
Alapvetően egy tenyérbemászó, talpnyaló féreg vagyok.

 

Mivé szerettél volna válni gyerekkorodban? És mivé szeretnél válni, ha most lennél gyerek?
Madarász akartam lenni. Most nem másítom meg azt, amire gyerekkoromban gondoltam.

 

Mit utálsz a legjobban csinálni?
Ha mást kell csinálnom, mint amit éppen szeretnék.

 

Mit veszel szívesebben: ha az általad tisztelt emberek hasonlítanak rád, vagy ha különböznek tőled? 
Ha hasonlítanak rám, mert az a ritkább.

 

Írd le egy álmodat! 
Egy nagy épületben dolgozott sok ember. Úgy működött, mint egy iskola, csak már dolgozó emberek voltak benne. Kicsit a Jurányihoz hasonló. Voltak munkacsoportok, én a színházi csoportban dolgoztam. A testnevelésesek utálták a színháziakat. Ezt abból lehetett látni, hogy a folyósón megvetően néztek ránk, néha konfliktusok is voltak. Volt három testneveléses, akik mindig együtt sétáltak. Klasszikus módon, tehát a szószólójuk ment elöl, a másik kettő meg kétoldalt mögötte. Odajöttek hozzám és azt mondták, hogy készítettek egy színházi előadást. Megkértek, hogy jöjjek el, és hívjak el rá más színházasokat is. Elkezdtem híresztelni (érdekelt is az előadásuk), de egyszer csak teljesen magamtól rájöttem, hogy ez egy átverés. Azért akarnak minket elhívni az előadásukra, hogy sok színházas ember egy teremben legyen, és ők ki tudjanak végezni mindannyiunkat. Valami megakadályozott abban, hogy megmondhassam mindenkinek, akinek már szóltam, hogy ne menjenek, mert baj lesz. Ezért megkerestem őket. Nehezen megtaláltam a menzaszerű ebédlőben (mint az 1984 kantinja), egy asztalnál ültek hárman, kicsit véresek voltak, de tudtam, hogy még nem bántottak senkit, ez a vér csak előrevetülése volt a majdan bekövetkező történéseknek. Odaálltam elibük és mondtam, hogy rájöttem, mit akarnak és felejtsék el ezt a dolgot. A szószóló fiú belenyúlt a belső zsebébe, én oldalra fordítottam a fejem, ő tarkón lőtt. A történet lényege számomra az volt, hogy nem úgy lőtt le, ahogy a filmekben. Tehát se gyorsan, se pedig úgy, hogy húzza az időt, hogy lássa, hogy szűkölök. A legtermészetesebb módon. És még sosem haltam meg álmomban. Ez volt az első.