|
|
2013. január 29.
Tóth Péter
Mi az a feladat, ami a legnehezebb volt ügyvezetőként a Social Error próbafolyamat során?
Talán az, hogy "kordában" kellett tartani az eseményeket (szerződések, vásárlások, megrendelések) úgy, hogy idő hiányában a próbából nem láttam semmit, de el kellett hinnem, hogy pl. arra a talicskára szükség van. Halkan jelzem, a talicskára végül pont nem lett szükség...
Ültél-e be próbára, vagy már csak készen láttad az előadást?
A próbaidőszak végén láttam csak a munkabemutatót, idő hiányában nem volt rá alkalmam sajnos. Még előző nap is Balatonboglárra és Győrbe autóztam jelmezért, kellékért...
Mikor és hol találkoztál először Bodó Viktorral?
Legelőször a Bárkán találkoztunk szerintem, én akkor ott rendezőasszisztens voltam, ő pedig a Krétakörrel próbálta és játszotta a Nexxt című előadást. De együtt csak a Szputnyikban dolgoztunk először.
Milyen érzés a premieren ülni a nézők között? Mire gondolsz kezdés előtt?
|
|
Fura érzés, kicsit részese is vagyok, kicsit nem is. Arra gondolok, hogy minden a legnagyobb rendben lesz, és a mellettem, körülöttem ülő nézők nagyon fogják szeretni, amit a társulat csinál a színpadon.
Mikor döntötted el, hogy a színházi világban akarsz tevékenykedni, és mi volt az inspiráció?
Gimnázium 2. osztályában, amikor a kémiában nagyon sok lett a matek. Akkor kerestünk egy színjátszó szakkört, ahol ki tudtam próbálni, megy-e nekem ez a "színházasdi", amit addig úgy kedvtelésből szerettem. Később rájöttem, hogy a színészet annyira nem fekszik nekem, vannak, akik sokkal jobbak nálam, de a színházi munka, egy előadás létrehozásában való aktív részvétel azóta inspirál.
|
|
