Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Harmadik alkalommal szerepel az idén Magyarország által megszervezett rangos nemzetközi színházi seregszemle, a Színházi Olimpia programjában a Harag György Társulat. Nemrég Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Színházban aratott sikert Albu István Woyzeck-előadása, előtte Debrecenben, a Csokonai Fórumban volt látható a szintén vastapssal jutalmazott Raszputyin. Most pedig – június 13-án – Budapesten, a Thália Színházban lesz látható a Csongor és Tünde, Sardar Tagirovsky rendezésében.
Az előadás első alkalommal hagyja el a Szatmárnémeti Északi Színház terét, a sok technikai elvárás, új beállítások, az előadás új helyszínhez való hangolás szükségessége miatt a társulat már vasárnap délután Budapestre utazott, hétfőn pedig két próbán is „ismerkedtek” az új környezettel.

A Harag György Társulat egyébként nem először szerepel a Tháliában: a színház által szervezett határon túli programban a szatmáriak visszatérő vendégek – többek között a Tévedések vígjátéka és a Burundanga című előadásokkal is vendégszerepeltek a fővárosi színházban.

„Külön öröm hogy létrejöhet ez a vendégszereplés, mely a Színházi Olimpia keretében valósul meg. Megtiszteltetés, hogy társulatunk három előadással is szerepelhet e nemzetközi jelentőségű, egész Magyarországot megmozgató színházi seregszemle országos programjában. Fontos minden alkalom, amikor a budapesti közönség és kritikusok előtt lépünk színpadra. A Csongor és Tünde című előadásunk eddig nagy sikert aratott szakmai körökben is, most pedig lehetőségünk adódik még szélesebb körben bemutatni a Sardar Tagirovsky rendezői víziójában létrehozott produkciót” – mondja Bessenyei Gedő István, a társulat művészeti igazgatója.

Vörösmarty Mihály sosem láthatta művét színpadon megvalósulni. Álmában sem gondolta, hogy ekkora utat jár be a darab az elmúlt másfél évszázadban. Ahogy álmában sem sejtette Csongor, hogy Tündével megtalálja a szerelmi beteljesülést. Csongor és Tünde nagy akadályok elé került. Ahogy a róluk elnevezett mű is, hiszen nagy népszerűségre tett szert az iskolákban és színházakban egyaránt. Meghatározta a romantikáról alkotott elképzelést a magyar nyelvterületen és kötelező klasszikussá vált a társadalom szemében. Ez nagysága mellett terhet is jelent, főleg a mindenkori színházcsinálókra. Egy olyan megvalósítás irányába szeretnék elmozdulni, ami a mű tiszteletben tartása mellett képes újszerű elemeket tartalmazni, amelyek a színház pillanatnyi igazságát és időtlenségét erősíthetik meg. A verses szövegek mélyebb dimenziót szeretném feltárni az alkotókkal olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örökérvényű klasszikus és az újító színház varázsa – írja az előadás ajánlójában Sardar Tagirovsky rendező.

Az előadás szereplői: Bándi Johanna, Bodea Gál Tibor, Bogár Barbara, Budizsa Evelyn, Diószegi Attila, Frumen Gergő, Gaál Gyula, Gál Ágnes, Keresztes Ágnes, Kovács Éva, Kovács Nikolett, Laczkó Tekla, László Zita, Méhes Kati, Moldován Blanka, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Poszet Nándor, Rappert-Vencz Gábor, Rappert-Vencz Stella, Szabó János Szilárd, Varga Sándor.

A produkció dramaturgja Bessenyei Gedő István, jelmez- és díszlettervezője Kupás Anna, zeneszerzője Bakk-Dávid László, koreográfusa Szabó Franciska volt. Az előadás létrejöttében Kertész Ványi Alexandra rendező- és tervezőasszisztensként, Szabó Ritta ügyelőként, Tamás Ágnes pedig súgóként vett részt.

A budapesti előadásra már csak korlátozott számban kaphatók jegyek a Thália Színház weboldalán, vagy a színház jegypénztárában.