• Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat
spacer
Szilágyi László - Eisemann Mihály
Én és a kisöcsém
Vidám társasutazás
Az előadás a budapesti Hartai Zenei Ügynökség és Proscenium Szerzői Ügynökség hozzájárulásával jött létre.
spacer
spacer
Képgaléria: Én és a kisöcsém
Szereposztás
Kelemen Félix, tápszergyáros:Rappert-Vencz Gábor
Kelemenné:Kovács Éva
Kelemen Kató, a lánya:Bogár Barbara
Vadász Frici, gyors-és gépíró:Kovács Nikolett
Andersen Villy, tápszergyáros:Frumen Gergő
Dr. Sas, magánnyomozó:Péter Attila Zsolt
Dr. Vas, magánnyomozó:Kányádi Szilárd
Zolestyák, a komornájuk:Nagy Orbán
Végrehajtó:Varga Sándor
Piri, idegenvezetőnő:Gál Ágnes
Bözsi, Kelemen Félix titkárnője:Bándi Johanna
Főpincér:Bodea Gál Tibor
Boy:Poszet Nándor
Pincér:Marosszéki Tamás
Portás:Zákány Mihály †
Szereplő:László Zita Nagy Anikó Kányádi Anna

ZENEKAR:
Manfrédi Annamária (zongora, zenekarvezető), Anderco Péter m. v. (szólógitár), Sabo Marcel m. v. (basszusgitár), Cserey Csaba m. v. (ütőhangszerek)
Rendező: Bessenyei István †
Díszlettervező: Fornvald Gréti m.v.
Jelmeztervező: Szabó Anna
Dramaturg: Bessenyei Gedő István
Zenei vezető: Manfrédi Annamária
Koreográfus: Gabriela Tănase
Korrepetitor: Manfrédi Annamária
Súgó: Varga Katalin
Ügyelő: Varga Katalin
Rendezőasszisztens: Végh Balázs
Bemutató:2014. 12. 30.
Előadás ismertető

Eisemann Mihály és Szilágyi László „vidám társasutazása” hosszú idők óta a könnyed színházi műfajok legkedveltebbjei közé tartozik. Klasszikussá vált, sok slágerrel megtűzdelt, szellemes történet. A néző remek humorral, egy jó adag pimaszsággal, tobzódó ötletekkel találkozik, de a darab egy pillanatig sem rugaszkodik el a műfaj szigorú szabályaitól. Mire kiderül, hogy a főszereplő fiú tulajdonképpen lány, olyan komikus helyzetek sorozatának kell bekövetkeznie, amelyek a bohózat és ezáltal a szerzők mély emberismeretéről és ironikus életfelfogásáról tesznek tanúbizonyságot. Életbölcsességek példáján keresztül láthatja a néző, hogy az emberi sors sokszor csupán egyetlen tétova mozdulaton múlik, és nem mindegy, hogy jobbra vagy balra lépünk el a szerencsénk, vagy ne adj’ Isten szerencsétlenségünk elől. De nem kell izgulni, főhőseinkre elkerülhetetlenül vár a boldogság.
„Én és a kisöcsém, fütyülünk a nőkre az idén…” - talán ez a legismertebb betétdala ennek az operettnek, amelyet Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben írt, és amelyet minden évadban műsorára tűz valamelyik magyar nyelvű színház. A szerelmi történet Velencében játszódik, és egy kirándulás során összezárt, különféle sorsú és társadalmi helyzetű emberek találkozásáról mesél. A helyzetkomikum és szövegpoénok alapjául a nélkülözhetetlen félreértések szolgálnak.

  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát
  • Plakát